ETA vagy más alternatívák

Régóta "fenyegetőzik" azzal az ETA, hogy másnak nem, csakis a SWATCH Group márkáinak fog alkatrészeket és szerkezeteket szállítani a jövőben. Vajon miért nem következett ez még be eddig, mik a tények pontosan, és mi lesz, ha majd valóban eljön az ETA hegemóniája utáni világ ?

A legfontosabb tény, ami ma már tudható, hogy Svájc óraiparának legnagyobb és legismertebb szerkezetgyártója, az országban előállított mechanikus óraszerkezetek háromnegyedét készítő ETA, 2020-tól kezdődően már nem lesz kötelezve arra, hogy bárkinek is szállítson a termékeiből. A lényeg a kötelezettség feloldásán van, mert atztól kezdve szabad, kétoldalú szerződések alapján szolgálhat ki bárkit.

Hogy ez az egész nagyon furcsa és érthetetlen ? 

Hát igen . Talán az egész világgazdaságban sem találni ahhoz hasonló esetet, amilyen az ETA és a sváci állam, pontosabban az azt képviselő svájci versenyhivatal, a Competicion Commite (COMCO) között megesett. Még a '90-es években történt, hogy a néhai Nicolas Hayek bejelentette, hogy a továbbiakban nem kíván szerkezeteket és alkatrészeket szállítani a saját cégcsoportja konkurenseinek.

Magyarázatként egyszer valami olyasmit is mondott, hogy ugye mennyire furcsálnánk, ha pld. a BMW-t kényszerítenék, hogy szállítson motort minden konkurensének, beleértve az Audit és a Mercedest is. Valahol tehát érthető volt az indíték, hogy a szerkezetgyártó-specialista ETA, amely szintén a SWATCH Group tagja, elsősorban saját óramárkáinak, a Longines-nak, a Tissot-nak, a Certinának és a többieknek az ellátására kíván törekedni.

ETA 2824-2

A 2020-ig tartó néhány év némi levegőhöz juttatja a konkurenseket. Bár még az ETA konkurens kifejezés értelme is kérdéses akkor, amikor az ETA 2020 utáni szándéka még nem is ismert. Hiszen lehet, hogy mint idegen márkák beszállítója tényleg kivonul a piacról, de az is lehet, hogy kötelezettségek nélküli üzleti alapon továbbra is szereplő marad. Ha így lesz az áraival és a minőségével tarolhat, és éppen ez a kockázat, amitől az alternatív gyártók félnek.

Ha csak saját magának gyártaná egy cég a szerkezeteket, akkor a jelentős befektetés ami több 10 millió frankot is felemészthet és 4-5 év míg az üzemi gyártás beindulna, hát túl kockázatos vállalkozás lenne ami valószínűsíthetően bukással végződne. Ezért csak akkor érdemes belevágni, ha a terméket másnak is el lehet adni, és a várható végeredmény, ha csak kicsit is, de meghaladja majd az ETA termékek minőségét, miközben az ár is versenyképes marad. Ezt az utat járja a Soprod és a Vaucher Manufacture is.

A Soprod A10-es alapszerkezete mintegy 180 frankba kerül, és ebben is kompabilitis az ETA 2892-esével. Talán még néhány alkatrészük is csereszabatos, azonban az A10 néhány megoldása fejlettebbnek, minősége jobbnak tűnik a 2892-nél, legalábbis annak az alapkivitelű verziójánál biztosan. A 2892-es Elaborated verziójánál ugyan már árban és minőségben is kérdéses az A10 előnye - ami a top, pláne a Chronometer-verzióknál már el is tűnik - de az A10 kifejlesztése és gyártásának beindítása így is 18 millió frankjába került a Festina-csoportnak.

Az évi néhány százezer A10-es nagyobb része már nem is a Festina Group márkáiban, hanem valódi ETA 2892 alternatívaként más cégeknél kerül beépítésre. Az A10 nem olcsó, de előnye, hogy remekül továbbfejleszthető, tuningolható. Csak egy példa erre a nagy dátummal és segédszámlapon elhelyezett zónaidőkijelzéssel kiegészített verziója, amivel egyes őj TAG Heure-modellekben is találkozhatunk már.

Soprod A10
 

A Vaucher Manufacture egyértelműen az ETA minősége fölé lőtte be tömeggyártásra szánt termékét. Méghozzá lényegesen fölé, de ezekre is van kereslet. Az árban az 1000 frankot is elérő Vaucher-óraszerkezetekből összesen ha 100 ezer darab készül évente, de több márka is vásárolja ezeket. Nagyon jó ez a vásárlóknak, mert a Vacherrel épített órák ugyan nem lesznek olcsóbbak, de hozzájárulnak ahhoz, hogy lassan végre eltűnjenek a polcokról a ( majdnem) a legfelső kategóriához tartozó márkák "egyszerű" ETA-szerkezetet tartalmazó modelljei.

Vaucher VMF 3000
 

Aztán emilíthetnénk még pár szerkezetgyártó céget mint pld.: a La Joux-Perret, a Technotime vagy a Horologerie Schild, és aki igazán komoly mennyiségeket gyártva valóban alkalmas lehet az ETA utáni űr betöltésére az a Sellita.

Ő már tizenéve gyártja az ETA-klón szerkezeteket, a cég termelése pedig mára már úgy 1.5 millió darab körül jár.

A Sellita csakis az ETA mechanikus szerkezetgyártásának zömét adó szerkezetek klónjait gyártja, és legfeljebb csak a naptár vagy a másodpercmutató elhelyezésével variál. A Sellitánál nem bajlódnak holmi komplikációkkal, a cél masszívan a tömeggyártás. A Sellita-szerkezetek elismertsége sem a vásárlók sem a szakemberek szemében nem éri el még az ETA szintjét, pedig ránézésre egy ETA 2824-es és egy Sellita SW200-as 99,9%-ban azonos, az órások mégsem szeretik. Nem tudni hol lehet a hiba, talán a tömeggyártás során keletkezett apró hibák okolhatók, az összeszerelésben és a beállítások minőségében lehetnek kivetnivalók. Az idő előrehaladtával ezek a hibák egyre ritkábban fordulnak elő, ez pedig jó hír hiszen egyre több olyan patinás óramárkák Sellita-szerkezetekkel szerelt órái kerülnek piacra mint pld,: az Oris vagy a TAG Heuer.

Ha Svájcban gyártanák, talán ez a Miyota 9015-ös lehetne a legesélyesebb ETA 2824 utód ! 
(forrás: óramagazin)

Telefon: +36-30/317-0974

e-mail: oraklinika@gmail.hu

6344 Hajós, Hunyadi u. 18.

(c) 1995-2016 Tachion - All rights reserved.

Készítette: Weboldal-Center